PRÓBA FELADATSOR - Káposztásmegyer sétaállomások 1.
Káposztásmegyer születését és mindennapjait érdekes történetek hálózzák be. Ezek megfejtését kezdjük egy szókirakó feladattal!
KÁPOSZTÁSMEGYER ELŐTÖRTÉNETE
A Duna bal partján, Újpesttől északra alakult ki Megyer település, mely a török korig volt lakott a középkorban. 1426-ban kapta meg hivatalosan a Káposztásmegyer elnevezést, mivel az bizonyult a fő termelési cikknek. Az 1808-as Csekonics-Károlyi fóti birtokátvétel idején hagyományozódott át a név Újpest északi és déli területének megkülönböztetésére. Míg a Duna-mentén épültek a lakó- és szolgáltatóházak, valamint ipartelepek létesültek, addig a káposztásmegyeri dombvidéken mezőgazdasági munka folyt. Miután 1945-ben a Károlyi-uradalom földjei a Termelőszövetkezet tulajdonába került, 1950-ben pedig Újpest a főváros IV. kerületévé vált, így egyre nagyobb szükség bontakozott ki a demográfiai robbanás következtében arra, hogy zöldmezős beruházások keretében panel-lakótelepeket hozzanak létre.
A LAKÓTELEP TERVEZÉSE
Káposztásmegyer lakótelepének helyét az alábbi keretekkel határozták meg az 1960-as években: délen a Szilas-patak, nyugaton a káposztásmegyeri vízmű, északon a főváros határa, keleten a szobi vasútvonal határolja. Az országos pályázaton Callmeyer Ferenc, Környe Tibor, Mester Árpád és Tenke Tibor tervmunkája nyert 1967-ben. 1973-ban lett kész Mester Árpád és Tenke Tibor munkájával az első részletes terv, melynek kezdetleges változatát egy szalvétára vázolták fel. A mintegy 328 hektáros zöldterület tereprendezésére, az alapvető infrastruktúra megállapítására az ÁÉTV, beépítésére a LAKOTERV vállalatát, Fekete Antalt, Füzesséry Zoltánt s Zoltai Istvánt kérték fel 1980-ban. Korabeli térképes terveken nézve a 19-23000 lakásos telep az M0-ás autópályán kívül helyezkedett volna el, a fővárossal való forgalom lebonyolítását az M3 metróval tervezték. 1981 közepére elkezdődhettek a földmunkálatok a beruházás I. ütemének területén.
ALAPKŐLETÉTEL ÉS KEZDETEK
Káposztásmegyer születésének szimbolikus dátuma 1983. március 28. Délelőtt 11 órakor a mai Karinthy Frigyes két tanítási nyelvű általános iskola bejárata előtt Gérnyi Kálmán – a Fővárosi Tanács elnökhelyettese – beszédet mondott, majd Lázár György a Minisztertanács elnöke süllyesztette a földbe az alapkőbe került, kordokumentumokkal feltöltött urnahengert. Leyer Magdolna és Vágvölgyi Anna tervei alapján épültek föl az első lakótömb házai az Óceán-árok utca és Hajló utca által közbezárt telkeken, a 43. sz. ÁÉV munkája nyomán. 1984 végétől már költözhetők a lakások. 1986 végéig 1776 lakás készült el az I. ütemben tervezett 6170-ből.
KÁPOSZTÁSMEGYER I.
Az I-es számú lakótelepen 1986-ig 16 üzlet készült el, ezek közül fókuszban áll az Óceán-árok utca-Hajló utca csomópontjánál fekvő ABC áruház. A Hajló utcától északabbra fekvő házépületeket Heinrich Ferenc és Törőcsik Sándor tervezte. Közben 1984. augusztus 29-re nevet kaptak a káposztásmegyeri közterületek: ipari eredetű neveket, zenetudományban jártas személyek neveit, helybéli különlegességek megnevezését. 1985. december 18-án nevesítették a Kordován térig terjedő szakaszt is. A gazdag geometrikus, mégis emberléptékű formavilágért Építészeti Nívódíjban részesítették a lakótelepet. Ennek szomorú kicsengése, hogy a Lakkozó utcai házak között húzódott tetőegységeket 2018. február 1-6. között lebontották.
KULTURÁLIS ÉLETÜNK SZÍNTEREI: ÁMK
A lakótelep építésétől kezdődően számoltak azzal, hogy a kialakuló városrész lakosainak kulturális igényét is kielégítsék. Így kapott külön épületegységet az Általános Művelődési Központ (ma az Újpesti Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola működik benne). Céljául a kulturális gyerekprogramok lebonyolítását, a felnőtt tanfolyamok és eseti rendezvények megtartását tűzte ki. Népszerű programja volt a kicsik számára az ovitorna, bábelőadások, kézműves foglalkozások. Míg a nagyokat az esti diszkóval, sportrendezvényekkel lehetett becsábítani az épületbe. A felnőtt és szépkorú korosztálynak tematikus előadásokat, mozgásos tanfolyamokat, varró szakkört, kiállítást, valamint számítógépkezelői oktatást kínált az intézmény. Karinthy Frigyes költő, író nevét 1992. június 2-án vette föl, amilyen formában 2012. augusztus 31-ig (az Újpesti Kulturális Központ) létrejöttéig színesítette a ,,káposztásiak” szabadidős életét. Azóta a két tanítási nyelvű általános iskola használja az épületet.
HELYI MÉDIÁK, FILMEK
A negyedik kerületben külön médiával rendelkezett Káposztásmegyer. 1991. április 15-től kezdődött az Óceán Közösségi Televízió időszámítása Prófusz József igazgató-főszerkesztő és a stáb munkájával az ÁMK berkein belül. Korai jelentős tudósítása az indulást követő ötödik napon volt, amikor a katolikus Szentháromság plébániatemplom alapkőletételén interjút készítettek Göncz Árpád köztársasági elnökkel. A kétheti, majd heti rendszerességű adások változatos témákat és műfajokat érintettek: gyerekműsoroktól a felnőtteknek szóló tanácsadó műsorokig, környezetvédelmi műsorok és vallási közvetítések, színházi és zenei interjúk is adásba kerültek. 1994 őszétől már Újpest-szerte fogható volt az Óceán Közösségi TV, ám 2001. augusztus 1-jével átalakították Újpest TV-re, így immár a teljes kerületet érintő kérdésekkel foglalkozott. Bár szerkesztősége megmaradt az ÁMK-ban egy ideig, 2006 őszén megszüntette működését az Újpesti Önkormányzat. A helyi televízió virágzása idején, az 1990-es években futottak helyi újságok is: az ifj. Meggyesi Gyula szerkesztésében, magánkiadásként megjelent Káposztásmegyer, a Káposzta szót zöld színű kiemeléssel megjelenítve. ,,Káposztási” üzletek terjesztették becsületkasszás árusítással. A másik lap, a Káposztásmegyeri Tükör 1996-ban 5000 darabos példányszámban kelt el. Egy harmadik médiát is érdemes kiemelni, dr. Paulus Alajos 1980-as és 1990-es években készített dokumentumfilmjeit. Az ,,Új város születik” végigkíséri az I.-es számú lakótelep építését a tervpályázattól az első lakók beköltözéséig (1970-es évektől 1985-ig). ,,Hol a madár se jár” címmel az önkormányzat madárvédő kezdeményezését mutatja be, ahol helyi lakókat is megszólaltatott az ügyben a rendező. Az utolsó, káposztásmegyeri témájú dokumentumfilm, a ,,Fény-képek Istenről” a helyi katolikus közösség megformálódását, a templomépítkezést és a közösségi létet követi nyomon.
KÁPOSZTÁSMEGYER ELŐTÖRTÉNETE
A Duna bal partján, Újpesttől északra alakult ki Megyer település, mely a török korig volt lakott a középkorban. 1426-ban kapta meg hivatalosan a Káposztásmegyer elnevezést, mivel az bizonyult a fő termelési cikknek. Az 1808-as Csekonics-Károlyi fóti birtokátvétel idején hagyományozódott át a név Újpest északi és déli területének megkülönböztetésére. Míg a Duna-mentén épültek a lakó- és szolgáltatóházak, valamint ipartelepek létesültek, addig a káposztásmegyeri dombvidéken mezőgazdasági munka folyt. Miután 1945-ben a Károlyi-uradalom földjei a Termelőszövetkezet tulajdonába került, 1950-ben pedig Újpest a főváros IV. kerületévé vált, így egyre nagyobb szükség bontakozott ki a demográfiai robbanás következtében arra, hogy zöldmezős beruházások keretében panel-lakótelepeket hozzanak létre.
A LAKÓTELEP TERVEZÉSE
Káposztásmegyer lakótelepének helyét az alábbi keretekkel határozták meg az 1960-as években: délen a Szilas-patak, nyugaton a káposztásmegyeri vízmű, északon a főváros határa, keleten a szobi vasútvonal határolja. Az országos pályázaton Callmeyer Ferenc, Környe Tibor, Mester Árpád és Tenke Tibor tervmunkája nyert 1967-ben. 1973-ban lett kész Mester Árpád és Tenke Tibor munkájával az első részletes terv, melynek kezdetleges változatát egy szalvétára vázolták fel. A mintegy 328 hektáros zöldterület tereprendezésére, az alapvető infrastruktúra megállapítására az ÁÉTV, beépítésére a LAKOTERV vállalatát, Fekete Antalt, Füzesséry Zoltánt s Zoltai Istvánt kérték fel 1980-ban. Korabeli térképes terveken nézve a 19-23000 lakásos telep az M0-ás autópályán kívül helyezkedett volna el, a fővárossal való forgalom lebonyolítását az M3 metróval tervezték. 1981 közepére elkezdődhettek a földmunkálatok a beruházás I. ütemének területén.
ALAPKŐLETÉTEL ÉS KEZDETEK
Káposztásmegyer születésének szimbolikus dátuma 1983. március 28. Délelőtt 11 órakor a mai Karinthy Frigyes két tanítási nyelvű általános iskola bejárata előtt Gérnyi Kálmán – a Fővárosi Tanács elnökhelyettese – beszédet mondott, majd Lázár György a Minisztertanács elnöke süllyesztette a földbe az alapkőbe került, kordokumentumokkal feltöltött urnahengert. Leyer Magdolna és Vágvölgyi Anna tervei alapján épültek föl az első lakótömb házai az Óceán-árok utca és Hajló utca által közbezárt telkeken, a 43. sz. ÁÉV munkája nyomán. 1984 végétől már költözhetők a lakások. 1986 végéig 1776 lakás készült el az I. ütemben tervezett 6170-ből.
KÁPOSZTÁSMEGYER I.
Az I-es számú lakótelepen 1986-ig 16 üzlet készült el, ezek közül fókuszban áll az Óceán-árok utca-Hajló utca csomópontjánál fekvő ABC áruház. A Hajló utcától északabbra fekvő házépületeket Heinrich Ferenc és Törőcsik Sándor tervezte. Közben 1984. augusztus 29-re nevet kaptak a káposztásmegyeri közterületek: ipari eredetű neveket, zenetudományban jártas személyek neveit, helybéli különlegességek megnevezését. 1985. december 18-án nevesítették a Kordován térig terjedő szakaszt is. A gazdag geometrikus, mégis emberléptékű formavilágért Építészeti Nívódíjban részesítették a lakótelepet. Ennek szomorú kicsengése, hogy a Lakkozó utcai házak között húzódott tetőegységeket 2018. február 1-6. között lebontották.
KULTURÁLIS ÉLETÜNK SZÍNTEREI: ÁMK
A lakótelep építésétől kezdődően számoltak azzal, hogy a kialakuló városrész lakosainak kulturális igényét is kielégítsék. Így kapott külön épületegységet az Általános Művelődési Központ (ma az Újpesti Karinthy Frigyes Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola működik benne). Céljául a kulturális gyerekprogramok lebonyolítását, a felnőtt tanfolyamok és eseti rendezvények megtartását tűzte ki. Népszerű programja volt a kicsik számára az ovitorna, bábelőadások, kézműves foglalkozások. Míg a nagyokat az esti diszkóval, sportrendezvényekkel lehetett becsábítani az épületbe. A felnőtt és szépkorú korosztálynak tematikus előadásokat, mozgásos tanfolyamokat, varró szakkört, kiállítást, valamint számítógépkezelői oktatást kínált az intézmény. Karinthy Frigyes költő, író nevét 1992. június 2-án vette föl, amilyen formában 2012. augusztus 31-ig (az Újpesti Kulturális Központ) létrejöttéig színesítette a ,,káposztásiak” szabadidős életét. Azóta a két tanítási nyelvű általános iskola használja az épületet.
HELYI MÉDIÁK, FILMEK
A negyedik kerületben külön médiával rendelkezett Káposztásmegyer. 1991. április 15-től kezdődött az Óceán Közösségi Televízió időszámítása Prófusz József igazgató-főszerkesztő és a stáb munkájával az ÁMK berkein belül. Korai jelentős tudósítása az indulást követő ötödik napon volt, amikor a katolikus Szentháromság plébániatemplom alapkőletételén interjút készítettek Göncz Árpád köztársasági elnökkel. A kétheti, majd heti rendszerességű adások változatos témákat és műfajokat érintettek: gyerekműsoroktól a felnőtteknek szóló tanácsadó műsorokig, környezetvédelmi műsorok és vallási közvetítések, színházi és zenei interjúk is adásba kerültek. 1994 őszétől már Újpest-szerte fogható volt az Óceán Közösségi TV, ám 2001. augusztus 1-jével átalakították Újpest TV-re, így immár a teljes kerületet érintő kérdésekkel foglalkozott. Bár szerkesztősége megmaradt az ÁMK-ban egy ideig, 2006 őszén megszüntette működését az Újpesti Önkormányzat. A helyi televízió virágzása idején, az 1990-es években futottak helyi újságok is: az ifj. Meggyesi Gyula szerkesztésében, magánkiadásként megjelent Káposztásmegyer, a Káposzta szót zöld színű kiemeléssel megjelenítve. ,,Káposztási” üzletek terjesztették becsületkasszás árusítással. A másik lap, a Káposztásmegyeri Tükör 1996-ban 5000 darabos példányszámban kelt el. Egy harmadik médiát is érdemes kiemelni, dr. Paulus Alajos 1980-as és 1990-es években készített dokumentumfilmjeit. Az ,,Új város születik” végigkíséri az I.-es számú lakótelep építését a tervpályázattól az első lakók beköltözéséig (1970-es évektől 1985-ig). ,,Hol a madár se jár” címmel az önkormányzat madárvédő kezdeményezését mutatja be, ahol helyi lakókat is megszólaltatott az ügyben a rendező. Az utolsó, káposztásmegyeri témájú dokumentumfilm, a ,,Fény-képek Istenről” a helyi katolikus közösség megformálódását, a templomépítkezést és a közösségi létet követi nyomon.
Duplicar
Crear reto
Imprimir
Edad recomendada: 9 años
Creada por
Adrienn Erdei
Hungría
Búsquedas relacionadas